Pilates blog

Ezt megint a Life&Style-nak írtam, és talán épp stílusos a minapi Időhiány és/vagy lustaság boncolgatós poszt után leközölni itt is.

A szorgos-dolgos mindennapokban a mozgás legkeményebb ellendrukkere az időhiány. Ha valakiben megszületett a szilárd(nak hitt) elhatározás, hogy sportolni márpedig kell, a következő kihívás rendszerint nem a térdig lógó nyelv formájában, hanem a határidőnapló képében jelentkezik. Íme, néhány tipp, hogy könnyebben gyökeret verjenek a mozgásra szánt alkalmak a heti beosztásunkban.

0, azaz mindennek az origója: Beszélgessünk el önmagunkkal!
Talán meglepő és mulatságos húzás első pontként, de kezdjük ezzel, jó? A “nincs időm” a leggyakoribb kifogások egyike. Legalább önmagunknak, suttyomban, de őszintén, valljuk be: az a kevés szabadidő tényleg olyan kevés? Nem lehet, hogy esetleg csapnivaló a szervezési képességünk, avagy mágikus módon húz a fotel az esti műsor közeledtével? Ha magunkat becsapjuk, nem megyünk semmire: a változtatáshoz szembe kell nézni saját gyengeségeinkkel. Tisztázzuk: a látens lusták, avagy a szétesettek csoportját gyarapítjuk?

1. A látens lustáknak: vigyünk bele rendszert!
Ezen klán tagjainak a fitness dvd és az uszodabérlet a biztos bukást hordozza magában. Az első alkalmat még átitatja a lelkesedés, a másikat a kötelességtudat, a harmadik már meginog a fáradtságérzeten, a negyedik alkalom pedig úgy ahogy van, elmarad. Ha tudjuk, hogy nincs elég önfegyelmünk, vessük be magunk ellen a motiváció ostorát! Keressünk olyan sportot, ami “tanfolyam” jelleggel blokkokban van meghirdetve. Nézzük ki azt az órát, ami egy héten többször is ugyanazon (természetesen általunk tartható) időpontban kezdődik. Menjünk el ahhoz az ismerős edzőhöz, akihez már féltucatszor elígérkeztünk. Ezeket a későbbiekben mind “ciki” lesz kihagyni. Szemérmetlenül használjunk ki bármit, ami külső tényezőként megerősít bennünket abban, hogy tényleg elindulunk, amikor annak ideje van.

2. A szétesetteknek: keressük a rugalmas megoldásokat!
Aki elegendő önfegyelemmel rendelkezik, de az élete egy merő rendszertelen rohanás, ne is próbáljon aerobikra járni, mert csak folyamatos bosszúság éri, ha már háromnegyed hétkor konstatálja, hogy ma is lekéste a hét órási kezdést. Számtalan olyan lehetőség van, ami a nap 24 órájában (vagy közel annyiban) a rendelkezésünkre áll. Állandóan (avagy hosszan) nyitva tartó fitnesztermek, uszoda, futás, biciklizés: a lényeg, hogy olyan mozgást válasszunk, ami szinte bármikor elérhető.

3. Szervezzünk páros vagy csoportos alkalmakat!
Tenisz, squash, tollaslabda, pingpong, tánc, sőt, igazán bevállalósaknak a csapatsportok: a kávézóba/pubba beülős baráti összejövetelek helyett tegyük át a helyszínt valami extrémebb környezetbe, és hagyjuk, hogy a társaság és a lendület magával rántson. (Nyugalom, ez a javaslat csak addig tűnik furcsának, míg be nem dobjuk az ötletet a következő rég nem látott ismerősnek, aki majd kapva kap az alkalmon...)

4. Hagyjuk el a járműveket!
Autó és tömegközlekedés helyett válasszuk azt, ami megmozgat! Ne feltétlenül kiskosztümben üljünk biciklire – lehet, hogy a főnök kevéssé kultiválná -, de amikor lehetőség adódik, inkább pattanjunk nyeregbe, vagy szálljunk le 3 megállóval előbb és sétáljunk hazáig.

5. Ne bonyolítsuk túl a választást!
Ha edzőteremben keressük a megoldást, ám időszűkében vagyunk, tegyünk le a “legmenőbb / szaunás-jacuzzis / Jucika is odajár” referenciájú, ámde távoli intézményről. A felesleges ingázás hamar megöli a lelkesedést: keressünk a munkahelyünk vagy az otthonunk közelében egy kellemes hangulatú, tisztességesen felszerelt, változatos órákkal teli termet. Olyat, ami tényleg “útba esik jövet-menet”, és nem a dugóból fordulunk vissza bosszankodva.

6. Ne szégyelljünk segítséget kérni!
Kisgyerekeseknél gyakori probléma, hogy - tán anyunak még ideje is lenne elugrani, ha nagyon akarna, de - kire hagyja a törpét? Először is, anyának tudatosítani kell a környezetében, hogy attól, hogy szeretne mozogni, nem léha némber, hanem mindenkinek jobb lesz az élete egy kiegyensúlyozott párral, anyával. Márpedig az a heti pár óra, amit önmagára szán, a “gyerekszolgálat” mellett jár a háztartás hősnőjének. Amíg a nagyszülők sétálgatnak az unokával, vagy a kispapa fűzi szorosabbra a köteléket az utóddal, anyuka jól megérdemelten gondot fordíthat testére-lelkére. Ha a közvetlen környezet végképp nem tud segíteni, érdemes utánanézni, mely termek kínálnak gyerekfelügyeletet, ez általában 1 éves kortól vehető igénybe.

7. Legyen együtt a család!
A legkézenfekvőbb módszer, ha nem elszakadunk a párunktól, családunktól, saját sportos útjainkat járván, hanem megkeressük azt a mozgásformát, amelynek örömében valamennyien osztozni tudunk. A “minőségi együtt töltött idő” a párkapcsolatnak és családi dinamikának egyaránt jót tesz, és nem elhanyagolható mellékhatása, hogy minden résztvevő számára – legyen az nyiladozó értelmű kisgyermek, vagy a sporttól ódzkodó felnőtt -  az élet örömteli szerves részévé teszi a mozgást.

Közhelyszámba megy, de igaz: arra van időnk, amire szánunk. Ám a fenti tanácsok segítségével azok is felfedezhetik a rejtett tartalék időket, akik túl könnyedén söprik tova a sportolás mellett felsorolt érveket az időhiány mint adu ász meglengetésével. Ha pedig már megszerettünk egy kiválasztott mozgásformát, higgyük el, minden követ meg fogunk mozgatni, hogy hozzájussunk a heti betevőhöz belőle: csak az első lépéseket megtenni nehéz.