Pilates blog

Már napokkal a ducitorna előtt azon szórakozott mindenki a környezetemben, miféle önképzavarom van vajh, hogy ducitornára készülök. Nos a helyzet az, hogy Noémi kifejezetten empatikus ezzel az egész testsúlytémával kapcsolatosan, és merő jó szándékból adta az órájának ezt a nevet, ami szándékai szerint bátorító és hívogató. Holott ez egy kezdőknek való kombinált zsírégető és alakformáló torna, én meg kíváncsi voltam rá, mit hozott ki belőle.

Ez a 45 percnyi mozgás leginkább azoknak ajánlható, akik paráznak ezerrel: vagy azért, mert jobb meggyőződésük ellenére túlsúllyal kezdenének bele valamibe, vagy mert kezdők, hosszú ideje kihagyók, akik azért halogatják hónapok óta mondjuk a stepaerobik órát, mert rémálmuk, hogy húsz percnél kikúsznak a küszöb alatt, és az milyen ciki. Itt ez nem fordulhat elő. Fél órában ugyanis ultra-über-lájtos kardio van, gyakorlatilag néhány aerobik alaplépéssel: hasonlatos a Leslie Sansone-féle WalkWalkWalk videóhoz. Noémi retromániás, a 80-as 90-es évek zenéiből válogatta össze a repertoárt, ami sajnos tőlem elég messze áll (nemcsak időben, haha, hanem lélekben is...), nem is éreztem rajta a ritmust rendesen. A lépéseket nagyon könnyű megtanulni egyébként, és hát nem árulok el titkot, a tempó számomra épp csak alulról súrolta a kardió határát. Mint tudjuk (ha nem, olvassuk vissza), minél edzettebb valaki, adott mozgásteljesítmény annál kevésbé terheli meg, és alacsonyan marad a pulzus: azaz ami mondjuk nekem 110-es pulzussal megy, az egy fotelból felkelőnek bőven lehet a zsírégető zóna közepe a 140-150-es BPM körül. (Bocs, nem nagyképűsködöm, egyszerűen csak magyarázom a metodikát.)

Majd negyed órában kerül sor egyfajta dinamikusabb ütemű, ám alapvetően a gerincstabilizáló izmok erősítésére szolgáló menetre. Jógaászana jellegű nyújtásokkal vegyítve a satnyaságra hajlamos izmok átmozgatása történik, főleg hát- és derékmobilizációval a középpontban. Nagyon örültem, hogy ilyennek helye lehet egy zsírégető órában, persze ehhez kell olyan oktató, akinél megfelelő prioritást kap ez a szemlélet (meg szereti a Pilatest is...). A pulzus valóban relatíve szinten maradt, ez a gyors végtagmozdulatoknak köszönhető elsősorban (ugyanis becsapódás nélkül a karok-lábak mozgása viszi fel a szívritmust, helló, prevenció). A gyakorlatok pedig végsősoron a már említett stabilizáló izmok megdolgoztatásáról gondoskodnak.

A szkepticizmusomat viszont ezzel kapcsolatosan azóta sem tudom legyőzni. Nem tartom magam egy bealvós ütemet használó Pilates oktatónak, de meggyőződésem, hogy az emberek nagy részének egyszerűen "nincs meg" fejben, hogy mi történik a testével. Ennek kialakításához idő kell, alaposan begyakorolt és sokat javított mozdulatok, olyan testtudat, amelyben már maga a testtartás is kétszáz százalékos kontrollal működik. (Na jó, százötven.) Helyesen kivitelezett mozgást csak innen lehet felépíteni, még ha csak egy minimális könyök-hátrahúzás is az. (Sőt, pláne ha csak minimális mozdítás! Azok az igazán trükkös darabok.) Minél dinamikusabb egy karemelés, minél hajlamosabb a vendég azt egy laza gyors kaszálással lerendezni, annál kevésbé hatásos az izommunka szempontjából. Kezdőknek ez hótziher nem gerinctorna lesz, csak a pulzusemelés egy macerásabb fajtája. Szóval minden Pilates-oktatói idegszálam borzolódott a gondolatra, hogy taktaktak ritmusban mit hoz ki ebből egy random beeső vendég. (Rosszat biztosan nem, de hasznot? Hát nem tudom.)

Szóval, már látom, vár rám egy teljes gerinctorna a jövőben, hogy ezt a tézisemet alátámassza avagy megcáfolja. Addig is nyugodt szívvel ajánlom ezt az órát azoknak, akik zsákban gyűjtik a bátorságot már egy ideje - hátha ez az óratípus lesz számukra a végső lökés.

A Polarom ezt mutatta a végén: 47 perc, 246 kcal, 55% zsír, átlag pulzus 122. Mondom, nekem alacsony intenzitás, de az óra vélelmezett célcsoportjának ez is szép teljesítmény lesz (és több elégetett kcal persze).

Noémi amúgy aranyos, és még kezdő oktatóhoz mérten is iszonyú izgulós - szóval kedves duci/nem duci vendégjelölt, lehet mérlegelni, ki ijed meg jobban a másiktól. Valahogy így: