Pilates blog

A trendi témák közül mostanában egyre többször emlegetik fel a nem kifejezetten szobahőmérsékleten végzett jógákat. (Illetve ami Ázsia távoli tájain bizonyos évszakokban lehet, hogy szobahőmérsékletnek számít, nálunk azért kevésbé jellemző). Bikram jóga, warm yoga, hot yoga és egyéb neveken futnak ezek - a Bikram jogi csatározásairól itt már írtam korábban.

Közös jellemzőjük, hogy 30 és 40 fok közöttre fűtött teremben űzik: ahol ilyesmit kínálnak, mindenütt megemlékeznek ennek pozitív hatásairól, miszerint az izmok, ízületi szalagok lazábbak lesznek, az izzadással a szervezet leadja a méreganyagokat, felpörgeti az anyagcserét, satöbbi.

Álljunk meg egy szóra.

Az extrém körülmények azok extrém körülmények. Nagyon dicséretes, ha az intézmény az először odalátogatókat felkészíti a gyakorlati tudnivalókra, de azt hiszem, nem kerül eléggé hangsúlyozásra, hogy a melegben végzett jóga nem a kezdőknek való.

Gyorsabban, magasabbra, erősebben: oké, szinte minden mozgásformában a képességek próbálgatása rendhagyó körülmények között a fejlesztés eszközei közé tartozik, de ez feltételezi azt, hogy adott a kellő rutin, a megfelelően berögzült alapok, és mindenekelőtt: a saját aktuális teljesítőképességünk ismerete.

Mert mi történik a melegben?

Igen, az izmok, szalagok ellazulnak. Látszólag könnyebben enged a test, a kezdőket pedig elkápráztatja, hogy nézdmá, megy. De jó. Ők azok, akiknek nem kellene, hogy annyira menjen. Mert a dolgok menete nem az, hogy fokozatokat ugrunk, főleg úgy, hogy nem ismerjük rendesen a saját határainkat, hogy mihez képest "segít rá" a hőmérséklet. A szövetek, izomrostok visszatérve a normál állapotukba, nem feltétlenül fogják megköszönni ezt a hirtelen jött kis diadalérzetet. Túlerőltetésből származó húzódások, fájdalmak, kezdődő ártalmak, vagy akár sérülések is lehetnek abból, ha nem számítunk rá, hogy az extrém körülményekhez nem tud a testünk maradéktalanul alkalmazkodni.

A hőség és a páratartalom kikapcsolja valamelyest a fájdalomérzetet, ami pedig a szervezetünk őre - az, hogy nem jelez, nem jelenti azt, hogy mindent jól csinálunk.

A dzsungelharcosok tréningje

A másik, még fontosabb dolog, amit figyelembe kellene venni, hogy a melegben jógázással töltött másfél óra nem a pillanatnyi állapotunkat teszteli le. Nem elég azzal rákészülni, hogy előtte néhány órával betolunk több liter folyadékot. Ahhoz, hogy a szélsőséges körülmények között a szervezet helytálljon, egy általános jó állapot szükséges: olyan életvitel, tápanyag- és folyadékbevitel, a keringésünk reakcióinak ismerete a különböző terhelésekre, amely feltételezi, hogy semmi kardiovaszkuláris vagy mozgásszervi probléma, esetleg váratlan esemény nem fog fellépni.

A kocajógázók, alkalmi mozgók, trendekre gerjedő, de egyébként punnyadó embertársaink nem ismerhetik annyira saját magukat, hogy biztonsággal bevállalhassanak a szervezetük nevében egy ilyen megpróbáltatást. Szívritmus-zavar, rosszullét, dehidratáció is felléphet, ami azért messze esik az egészségmegőrző céloktól.

Senkit nem elijeszteni akarok a fentiekkel, de a tapasztalatom az, hogy a "menő" mozgásprogramokra és sportokra való ráindulás közepette kevés szó esik arról, hogy ezek nem valók mindenkinek. Különösen nem olyanoknak, akik nem bírtak találni eddig maguknak olyan mozgást, amit szívesen űznének, de hirtelen jön egy szuper marketingelt trend, és lám, ők megvilágosodtak, mert Pont Eddig Nem Volt Ami Bejött Volna, De Lám Most Ez.

Szóval melegben jógázni csak ésszel, légyszi. Rutinnal, önismerettel. (És futni sem most harminc fokban kell elkezdeni a Margitszigeten annak, aki eddig nem tette volna, csak szólok. Reméljük, senkinek nem most jut eszébe ezt divatba hozni...) Egy kis segítség, hogy inkább mivel, hogyan kezdjünk (újra), itt olvasható.