Kilók, centik, és ami nem SI
A fogyókúra legeslegfontosabb általános tudnivalóiról futtattam már eszmét emitt, azonban van még egy tévhit, ami eloszlatásra vár: a kilók mindenhatósága. Sokan (és szerencsére egyre többen) vannak, akik egészséges módszerekkel szeretnének lefogyni: megkonzultálják velem, ha már amúgy is a környéken vagyok, étrendtanácsok, sportjavaslat, akaraterő betárazva, majd mozgásba lendülnek.
A lelkiismeretes munkának nagyon gyorsan látszata lesz. Az első kilók leperegnek, éhezés nélkül tápláló és egészséges étrendre szokik át a delikvens, majd a kezdeti ijedtség után rájön, hogy a teste is gyorsan alkalmazkodik a terheléshez, egyre kisebb kihívás nem megpusztulni a tekerésbe/futásba/ugrába/bármibe. Egyre jobban élvezi a fitness életmódot, elkezd a mozgás rendszeressé válni, na meg persze az első "hűűű te fogytál" bók után a motiváció is löketet kap.
Szóval minden szép és jó. Napsütötte rét, csicsergő madarak, bájos bárányfelhők...
Aztán egy ponton az a nyavalyás mérleg megmakacsolja magát.
És ekkor jönnek a kétségbeesett kérdések: "De miért nem fogytam többet mint x kiló?" "Mit csinálok rosszul?" A mérleg, ami addig biztató jóbarát volt, alattomos szemét döggé változik.
Ilyenkor pedig megkérdezem: És centire fogysz? Vékonyabb vagy? - Eddig egyetlenegy olyan eset sem fordult elő, hogy erre a válasz nemleges lett volna... Mert az életmódváltás - már persze ha következetesen végigviszik - szerencsére egy klassz egzakt dolog. Eltűnő zsírpárnák, formálódó izmok, ergo szép alak, kevesebb stressz, rendezett anyagcsere. Ideje elengedni a mérleget a fókuszból, és tükörbe nézni helyette.
Ha az alakformálás is stagnál (és ezt azért élelmes nők a ruházaton gyorsan észreveszik), érdemes felülvizsgálni, hogy az edzésmódszer nem megfelelő, vagy a szervezet túl gyorsan hozzászokott-e az adott mozgásformához, és érdemes változtatni, színesíteni, mással kombinálni. Az alakformálás sosem áll meg, ha sportolunk, de ha nem vagyunk elégedettek az aktuális eredménnyel, nem késő finomhangolni.
Nehéz lemondani a kilók számolgatásáról, hiszen évek rutinjával lett központi szerepe a nők mindennapjaiban - de csalóka jószág, és nem szabad ezzel számszerűsített célok felé hajszolni magunkat. Nem vitatom, megvan a maga kontrollszerepe, de ha egészségesen élünk, inkább higgyünk a szemünknek, mint a számoknak; ha jól érezzük magunkat a bőrünkben (meg az aktuális cuccokban...), akkor a kilófrusztráció teljesen felesleges. Kukába vele.
Ha nem akarsz lemaradni a következő posztról, itt kérj értesítést:
