Pilates blog

Az ajtón kívüli tekerés velejárója - ideális esetben, a lakott terület határain kívül - a szép táj, a tiszta levegő, meg a jól megérdemelt lelazulás az esti tábortűznél, persze valamennyi folyadékfogyasztás kíséretében. A beltérben végzett biciklizés alkalmával viszont tuti nem esel le a bicajról, megunván a tekerést nem találod magad valahol a pusztában, és a szúnyoginvázió elszenvedésének valószínűsége is jelentősen kisebb. Ezek nyomós érvek, lássuk, mit érdemes tudni a műfajról.

Az indoor cycling, spinning, spin racing, x-bike és hasonló hangzatos nevekkel hirdetett órák alapja a bringa, a zene, meg az a szerencsétlen mókus, aki nyeregbe teszi magát, és 50-60 percig akkor sem száll le, ha tűzgömbök potyognak az égből. A kezdők tipikus hibája, hogy meghallván, hogy az eszköz lendkerékkel működik, megkönnyebbülten feltételezik, hogy ez nem is lesz húzós annyira, a lendkerék viszi a lábat. A legelvetemültebb láblógató kezdő is észreveszi a nyilvánvaló tévedést legkésőbb a tizennegyedik perc magasságában, amikor egyetlen pillanatnyi pihenésért odaadná fél országát, de a lendkerék könyörtelenül pörög tovább. A következő megvilágosodás akkor jön el, amikor rájön, hogy a pedált talpból tolni és lábfejből/bokából húzni fájdalmas, és talán nem véletlen, hogy a biciklizés a combizmokról szól.

Nem célom részletekbe menni a különböző típusú belbicajok tulajdonságairól: mindegyiknek megvan a maga edzésmódszere és jellegzetességei. Van, ami inkább kardió jellegű "sima" kerékpározás (persze, ettől még nem könnyű...), van, ami alap testmozgásokkal operál, üléssel és "kiállással", és van, ami változatosabb akrobatamutatványokat visz bele a tekerésbe. Szubjektív emlékeim szerint pedig az x-bike a legmelósabb, mivel a kormányrésze nem rögzített, hanem mozgásban van, így jobban igénybe veszi a teljes testet.

Az oktató minden esetben el fogja magyarázni a bicaj helyes beállítását, valamint azt, hogy az ő instrukcióinak és/vagy saját teherbírásodnak megfelelően egy tekerentyűvel állíthatod az ellenállást - nagyobb ellenállással pl. hegymenetet imitálsz, kisebbel pedig sprintelni síkon tekeri is lehet -, valamint hogy igyál, igyál, igyál. Sokat. Egyébként meg átadni magad a zenének és a tekerésnek igazán királyságos, sőt vannak felemelő pillanatai.

Rég volt már celebspotting: ilyen vidáman is el lehet hagyni a tekerős órát, mint ahogy Reese Witherspoon teszi.

Ritkábban mondják el előre, hogy a nem megfelelő állóképességű delikvensnek az óra nagy részében nehezére eshet a helyén tartani a nyelvét, a jó hír viszont, hogy a kezdeti nehézségek után néhány óra tekeréssel rohamos állóképesség-javulás érzékelhető. Még ritkábban mondják el, hogy a rendszeres bicajos óralátogatáshoz erősen javasolt beruházni egy protektoros nadrágba: a belsőcombtő környéki kék-zöld foltok és duzzanatok napokra megkeserítik az életet, de hallottam már olyanról, aki átmenetileg pornószínésznőket megszégyenítő méretű elsődleges nemi jellegre tett szert a nyeregnek köszönhetően (mármint eredetileg is hölgy volt az illető, tévedés ne essék): szóval az egészségmegóvás alapvetéseire sportolás közben is figyeljünk oda. Szokásos szívfájdalmam, hogy gyakran a bicikliedzők sem nyújtanak le olyan mértékben, mint amennyi az izmok igénybe vételéből adódóan ideális lenne: ha szükségét érzed, az öltözőben nyugodtan nyomjál néhány utólagos stretching gyakorlatot.

Egyébként meg a beltéri bicikli bármely formája könnyen elérhető szinte minden teremben, nagyon hatékony alakformáló, lehet vinni a barátokat és üzletfeleket, mert a csoportszellem motivál, a zenék szenzációsak, és van, ahol gyertyafényes tekerést is prezentálnak, ha valaki erre vágyik.