Pilates blog

Megszámolta helyettem a google, és a "babaproject" kifejezésre többszázezer találat van netszerte. Anélkül, hogy demagogizálni kezdenék, azért szóvá tenném, hogy nem szép dolog projectelni az utódunkat - persze, szíve joga mindenkinek, miként tekint erre az életszakaszra, de ha valami project lesz, akkor az a négy óra egybefüggő alvás achievement az első hónapokban, és nem a fogantatás, no de mindegy. Szóval, project kickoff, wannabe anyuka elmegy a nőgyógyászhoz, ahol megállapítják, hogy látszólag minden oké, go, kap vitaminokat. Elmegy a munkaügyeshez, és tájékozódik a tgyásról meg a gyedről. Elmegy kisgyerekes barátnőkhöz, és hagyja, hogy elárasszák a túlcsorduló érzelmek. Elmegy a fehérneműboltba, hogy megadja a módját a befogadás folyamatának [opcionális]. Továbbá valószínűleg gyors fogyókúrába kezd, na nem azért, hogy szexin mutasson a Project Kickoff Meetingen, hanem hogy ne hízzon túl sokat, ha a project tárgya befészkeli magát 40 hétre.

Aztán várakozás következik, és manapság egészen gyakori, hogy deadline deadline-t követ, és minden hónap újabb drukk. Orvosilag pedig minden rendben találtatik.

Ilyenkor szokott jönni a bűnbak, az a fránya stressz. A stressz magyarázat szerintem féligazság. Tény, hogy az életképes spermiumok száma stressz hatására csökken, hiszen a stressz egzaktul leírható biológiai folyamat (is). Kevesebb indulóból kisebb valószínűséggel lesz világbajnok rekorder.

Bár még mindig nem látom pontosan, hogy a stressz miért is "korunk betegsége", szerintem ha egy szál szakócával meg néhány faragott végű bottal kell menni egy mamut ellen, az kifejezetten nyomasztó lehet. Nem beszélve arról, hogy bármely éjszaka kopogtatnak az ajtódon, és elvisz a spanyol inkvizíció, pedig csak kamillateát adtál délután a szomszéd kiskölyöknek.

Pedig érdemes lenne a helyzetet kicsit kizoomolva nézni. A Természet Anyácska nem úgy működik, hogy reggelente megkérdezi a babalelkeket tartalmazó pool-ban, hogy kinek van kedve kicsit kiruccanni e világra. Nagyobb valószínűséggel azt veszi figyelembe, hogy wannabeanyu milyen fizikai állapotban van - és ez nem mindig fog megegyezni az orvosi látletettel. Aki sportol, annak jobb az erőnléte, jobb a vérkeringése, jobb az emésztése, megerősödnek az izmai, jobb a közérzete, levezeti a stresszt (hah!), na meg ideálisabb testsúllyal él, mint egy rohamdiétás. Szóval úgy cakompakk jobb állapotban leledzik (vegyük észre, leginkább orvosilag nem leírható tényezők alapján), mint a mozgásszegény életmóddal tespedő nőtársak többsége. Nagy kár, hogy az önsegítő babaprojectes oldalakon erről annyira nem szól a fáma...

Számos olyan esetet tudnék felhozni példának, amikor hosszabb-rövidebb próbálkozási időszakot követően a leendő anyuka életmódváltása és mozgásaktivitása hozta meg a hőn vágyott eredményt. Nem mondom, hogy mindig ez a megoldás - sajnos van elég eset, amikor valós orvosi probléma merül fel -, de úgy tűnik, a népek még mindig túl gyakran nem látják a fától az erdőt. Ép testben ép lélek. Ép testben ép baba.

Tessék mozogni: ha az első már összejött, akkor a második előtt vagy a harmadik előtt, mert elkezdeni sosem késő. Természetesen újfent javaslom hozzá a Pilatest (nem tagadom meg önmagam), de bármit mozogni még mindig jobb, mint nem mozogni egyáltalán, úgyhogy lehet más sport is, na jólvan.