2013. jan 28.

A felfüggesztéses edzésekről röviden

írta: Szöszkeboszi
A felfüggesztéses edzésekről röviden

szuszp_1.jpgAz utóbbi 1-2 évben hihetetlen népszerűséget szereztek a felfüggesztéses (szuszpenziós) eszközök. Csodálkoznék, ha lenne olyan köztetek, aki néha megfordul egy-egy teremben, kezébe kap alkalomadtán egy magazint, és még ne találkozott volna valamely formájával. Ha valami okból ez nem következett be, akkor tessék, most (főleg) nektek szól ez a poszt.

A szuszpenziós edzések alapvetése, hogy van egy felfüggesztési pont, amelyről lóg le egy heveder/kötél, melybe kapaszkodva különféle gyakorlatokat végezhetünk, végsősoron a saját testsúlyunkkal.

Maga az ötlet egyszerű, de közben zseniális, hiszen nem elég, hogy minden gyakorlatból van kivitelezés szempontjából könnyebb-nehezebb variáció, de minden egyes mozdulatot könnyíthetünk avagy nehezíthetünk csupán azzal, hogy milyen helyzetben tartjuk magunkat a felfüggesztési ponthoz képest. Néhány kivétellel elmondható, hogy

  • minél közelebb, avagy pont alatta, az azt jelenti, hogy közel teljes instabilitásban a teljes testsúlyunkat illetve annak oroszlánrészét kell megtartanunk a gyakorlat közben.
  • minél messzebb állunk a felfüggesztési ponttól, annál nagyobb részben tudunk stabilitást nyerni, kvázi a testsúlyunknak arányosan egyre kisebb részét kell csak megtartani, annyival könnyebb az adott feladat.

Azaz az egyes számú fő érv: a tökéletes edzésterhelés

Ennek a kis zsenialitásnak köszönhetően a gyakorlatok hatékonysága és testre szabhatósága megsokszorozódik, hiszen az egyik véglet a legnehezebb gyakorlatvariáns véghezvitele a felfüggesztési pont alatt, míg a másik a legkönnyebb gyakorlatvariáns véghezvitele távol a felfüggesztési ponttól: azaz a terhelési intervallum borzasztó széles skálán mozog. Sosem "kell" alulterhelni vagy túlterhelni, mindenki végezheti azt a nehézséget, amit bír. Ezeket az eszközöket gyógytornában, rehabilitációban sem véletlenül használják.

Kettes számú érv: a core (erőközpont)

Az instabilitásból kifolyólag nem lehet csak úgy rongybaba módjára rázni magunkat lógás közben. Ahhoz, hogy fizikailag megtartsuk testünket, be kell dobni az erőközpontként ismert izomcsoportokat, amelyek a gerincünket valamint törzsünk egészét stabilizálják. (Az erőközpont lényegéről és fontosságáról itt olvashatsz, ha már nem emlékszel.)

Három: a komplexitás

A szeren lógás közben lehetetlen, ismétlem, lehetetlen, hogy izolált izommunkát folytassunk. A hangsúly gyakorlatonként persze tolódhat egyik-másik izomcsoport felé, de a helyes tartással és az erőközpont aktiválásával karöltve szinte minden porcikánk dolgozik, ha a helyes kivitelezésre törekszünk.

Négy: a TESTTUDAT, így, nagybetűvel

A fentiekből kifolyólag olyan alaposan megismerjük testünket, válaszait bizonyos mozdulatokra, mint kevés más mozgásformánál. Egyre hatékonyabban tudjuk végrehajtani a feladatokat, amint egyre tudatosabban figyelünk valamennyi testrészünk munkájára. Továbbá maga az instabil kiindulási helyzet is azt szolgálja, hogy hosszútávon a szimmetrikus munkával javul az izomegyensúly, s megfelelő odafigyeléssel ízületeink használata optimálissá válik, a sérülésveszély pedig csökken.

Öt: a szórakoztató faktor

Ez egy elég szubjektív kategória, elismerem, de a tapasztalat azt mutatja, hogy vannak eszközök, amit a vendégek kifejezetten szeretnek, és vannak, amikkel maximum elvannak. Tipikusan szeretett eszközök pl. a labdafélék - hiába, vonzódunk a tökéletes alakzathoz -, de a szuszpenziós eszközök is szimpátiát váltanak ki, érdekesek, sokoldalúan használhatók, szóval edzés közben macerálgatni őket erre-arra fun. Én legalábbis így veszem észre.

A hatodik csak zárójeles

trxpack.jpgMiszerint az eszközök relatív kicsik, kompaktak, lehet vinni őket utazásra, nyaralásra, lakásba, erdőbe, bármikor egyszerűen elővehetők és le lehet nyomni rajtuk egy edzést. Nos, szerintem a felhasználók nagy része úgysem jegyez meg annyi gyakorlatot, hogy azt bármikor bedobja (vagy ugyanazt a tucatot és az azért unalmas), főleg kezdőknek felügyelet nélkül csinálni azért elég balesetveszélyes is lehet. Videók vannak persze hozzá, aki azokat szereti, de az erdei játszótéren még egy notebookot is előkapni edzéshez, na az már szerintem elég valószínűtlen. Szóval igen, hordozható, könnyen elővehető, de élek a feltételezéssel, hogy a rajongók zöme nem feltétlenül ezért szereti.

Ezek után lássuk az eszközt!

A cinikusok kedvenc szövege az, hogy ezek az eszközök pofonegyszerűek, vegyünk néhány méter hegymászóhevedert, két pvc-csövet meg három karabínert és applikáljuk össze. Igaz, az eszköz egészen basic a maga módján, de a kereket is egyszer csak egy nagy homlokra csapással feltalálta valaki :)

Azt pedig végképp ne felejtsük el, hogy az örömteli és egészséget szolgáló mozgáshoz bizony ergonómia és biztonságos kialakítás szükségeltetik. (Profán hasonlattal jövök: miért fizetnénk évekig akár egy középkategóriás autót, holott 1-2 havi törlesztőből megvehetnénk egy 105-ös Skodát, végülis az is gurul...?!) No de ezekről majd később szó esik még, a konkrét daraboknál.

Szokás még előhozni különboző fórumokon, hogy pfff, de hiszen ott a gimnasztikai gyűrű... Nos, alakra és kialakításra hasonlók, ez vitatatatlan, de a gyűrű nem arról szól, hogy letámasztod egy/két lábad (sőt), és a rajta nyújtott teljesítmény vonatkozásában nem is venném egy kalap alá az egészségfejlesztő célú szabadidősport eszközeivel.

Három darab eszközt fogok részletesen bemutatni (nyugi, nem most, már így is hosszú lett a bejegyzés, hanem a következő posztokban):

  • a TRX-et, amely itthon talán a legismertebb eszköz
  • a GFlex-et, amely itthon talán a második legismertebb eszköz
  • a Rip:60-t, amely az itthon legismeretlenebb eszköz, de nekem ez van, és nem véletlenül
TRX-Suspension-Training.jpg gflex.jpg rip-60-suspension-training_1.jpg

Persze az internet ezer másik brandről is tud, de nem tesztelhetem végig mindet... és ez a három sem csak színben különbözik, bőven lesz mit írni róluk.

A gigantikus bemutató és összehasonlító posztot itt olvashatod: TRX, Rip:60, GFlex (1. rész)

Szólj hozzá

eszköz funkcionális trx gflex rip60