Egyórás latinblokk a Jamben

Na jó, majdnem. Zumbaórán voltam, és nem a Jamben. De a jó hír, hogy a Jamben nincs belépő (csajoknak legalábbis). A rossz hír, hogy ott hülyébben nézel ki az agyonizzadt menő cuccban. Az alapvető különbség viszont kábé ennyi.

A zumba abból áll, hogy vérforraló latin zenére latintánc alaplépéseket bedobnak a népeknek. Néhol összekötik kis aerobikos lendülettel, néhol nem. Az óratípus szummája kábé ez. Az elgondolás jó, mert fontos az, hogy az ember jól érezze magát az órán, szívesen menjen, jó legyen a hangulat. A fájós lábat és a jelentős vízveszteséget is könnyebb elviselni, ha valami hajt - és ez mondjuk lehet a legendás fiesta fíling, nincsen ezzel semmi baj.

A baj ott kezdődik, hogy az órákon általában van egy ember, akit instruktornak hívnak, és akinek az a dolga, hogy instruáljon. Bővebben kifejtve: tegyen róla, hogy a mozgás örömére megjelent csapatnyi zumbázó ember és a vb-nyertes gól utáni örömmámoros fesztiválozó tömeg között legyen valamiféle érdemi különbség. Capiche? Hát, nekem ezt nem sikerült felfedeznem.

I like to move it, move it...

Értem én, hogy aki komolykodni akar, az menjen el egy salsaiskolába. De nem, nem értem azt, hogy miként hívunk effektíve órának egy olyan hatvan perces menetet, amit bármelyik latin zenés buliban lenyomhatunk csupán azzal, hogy próbáljuk ellesni, mit csinálnak épp a többiek. A tánciskolában megtanítanak két kis "apróságot", nevezetesen az alap testtartást és a lépéskoreográfiát. Ha így állsz, és így mozdulsz amarra, akkor minek kell történnie a tested többi részével, hogy ne úgy nézz ki, mint egy seggét rázó csimpánz. Namármost, a zumbaóra úgy áll fel, hogy ezt a két apróságot kivonjuk az alapképletből. Van ötletünk, mi marad...? Nos, igen.

Persze, a tánclépések némi gyakorlással utánozás révén megtanulhatók. A szó szoros értelmében vett koreográfia nincsen, néhány lépés(re hajazó mozdulat) összekötve néhol egy pördüléssel. A zenékből és a latin hangulatból adódóan a felpörgés garantált (számszakilag esetemben: átlagpulzus 151, max pulzus 189, elégetett kcal: 506), csak valahogy... számomra a többi vész el. Mondjuk, a lényege, amiért valaki egy edzőterembe megy mozogni és nem egy buliban tombol. (Leszámítva persze azt, hogy edzőterembe készülődéskor nem olyan kritikus a "nincsegyrongyom" kérdés.) Az, hogy a Zumba Instruktor - ha már megkérdezte, vannak-e kezdők - alkalomadtán egy-két lépést mutasson meg lassítva. Kommunikáljon a csoporttal. Jól láthatóan jelezze, ha ellenkező oldali mozdulat kezdődik. (Én erre nagyon sasoltam, és még így is előfordult, hogy utólag kaptam észbe. A mellettem viháncoló későharmincas feleségek még annyira sem.) A negyvenkettedik percnél - valami levezető lanyhaugra volt épp - magára hagyta a csoportot, és gentleman módjára felkért egymás után két lányt a hátsó sorokból kicsit salsázni. Hát csodás. A hangulat - a többieket elnézve - fergeteges volt, csak én éreztem vaskalapos oktatónak magam (pedig!), és a vicc az, hogy nem azért, mert rosszul ment volna, ugyanis legnagyobb meglepetésemre előjöttek tánctanfolyamos alapok. (Na meg pár salsabuli folyolmánya, így jár, aki táncoktatók közé keveredik...)

Egyszerűen nekem az jön le, hogy megint rebrandingelték a spanyolviaszt, és minden érdemi hozzáadott érték nélkül eladnak egy latin bulit drága órapénzért sok olyan embernek, aki amúgy fél a mozgástól és a csoportos óráktól. És ezeknek a bepalizott csajoknak még az sem tűnik fel, hogy bárhol másutt ingyenbelépőért és ingyen piameghívással megkapják ugyanezt bármelyik csütörtök-péntek-szombat estén.

A rend kedvéért, kedvenc vesszőparipáim tömören: az ízületeket nehéz úgy kímélni, ha ész nélkül rázod magad a szélrózsa minden irányába. Az izmokat nehéz úgy használni, ha a lendület visz. És ami feltette a feketepontot az i-re, az a legvacakabb lenyújtás volt, amit valaha tapasztaltam. Rövid, hiányos, szakszerűtlen, fájt a kicsi edzőszívem. Majd - epic! - közölték óra végén, hogy még 2 perc 20 másodperc szabadfoglalkozásra leülhetünk. Az edző összetette békába a talpát, és ült mozdulatlanul. Én, és még néhány kósza betyár elkezdtünk pluszban lenyújtani, legalább a láb izmait, ha már 58 percet nyűttük szerencsétleneket. Lazulunk, lazulunk, fogom én, de ennyire?

Deréknyújtás, rásegítéssel. Tessék. Lehet ezt így is.

Összegezve? A latin táncos mozgás jó, a zene frenetikus, menjetek és keressetek egy salsaestet, ahol egész biztosan felbukkan majd egy önkéntes táncoktató, aki mutatja a lépést, adja a ritmust, bónuszban pedig egész biztosan smárolni is lehet valakivel, ha erre van ingerenciád. Ahogy elnéztem, az itteni csajoknak lett volna, de nem vártam meg, hogy vajon az Instruktorfiú kötélnek áll-e. Leléceltem.

Ha nem akarsz lemaradni a következő posztról, itt kérj értesítést:

 

2010.11.14. 20:49 - Szöszkeboszi

Címkék: vendégségben zumba

21 komment



süti beállítások módosítása