2010. sze 12.

Aerobik, avagy sic transit...

írta: Szöszkeboszi
Aerobik, avagy sic transit...

... gloria mundi. Az elmúlt évszázad (mit évszázad, évezred) legnépszerűbb fitness irányzata volt kerek e világon az aerobik. De ha létezik párhuzamos univerzum, talán még ott is minden ugrabugrák királynője lenne ez a sportág - aminek gyökereit egyébként hol másutt, mint az amerikai légierőnél dolgozták ki. Egy ottani doki, Dr. Kenneth Cooper 1968-ban adta ki az Aerobics címet viselő, minden bizonnyal rendkívül olvasmányos könyvét, majd hamarosan elkezdődött a leírtak implementálása zenés mozgásformává. (Arról nem szól a fáma, hogy ezt már a légierő mennyire kultiválta...)

A tuti recept egyszerű és bombasztikus: pörgős zene, látványos és izzasztó mozdulatok, sok elhízott amerikai, már csak egy szikra kellett, ami mindezt begyújtja... És a szikra egy bombázóban öltött testet (tudom-tudom, képzavar, de jól hangzik, nem...?) Hollywood már akkortájt sem volt kíméletes a negyvenes színésznőkkel, így Jane Fonda, jó házból való úrinő, úton a sztár státuszból a celeb státusz felé, élelmesen új vágányra helyezte karrierjét: huszonhárom videókazit, öt könyvet és tizenhárom hangszalagot szentelt a fitneszguru imidzsnek.

Egy pillanatra csodáljuk meg az egykoron menő kamáslit, a helyes kis fodrocskás tornadresszt, és a gondosan dauerolt fürtöket.... Na jó, ez a ruha büntet.

Szóval, Amerika és a fél világ lelkesen ugrálta az ugrálnivalót. Kardiovaszkuláris mozgás a javából, izomerősítő, zsírégerő, tüdőrepesztő. Majdnem valódinak tűnő illúzióját adja annak, hogy Istenbiza Teszek Valamit Hogy Lefogyjak És Olyan Makkegészséges Legyek Mint Jane.

Még mielőtt az aerobiklufi kipukkant volna, valaki zseniális módon előhúzott egy ládát, elnevezte steppadnak, és az őrület folytatódott... (Tiszta Terry Pratchett-téma, remélem, a mester majd megírja egyszer.)

Hogy néhány évtized után miért is áldozott le az aerobiknak, láda ide vagy oda? Első körben meg lehet kérdezni a sok aerobikedző visszafordíthatatatlan károsodást szenvedő ízületeit. Az ugra, plána a húzd magasabbra a térded ugra, meg a pördülj át a ládán ugra, nem épp kíméletes a kopóalkatrészekhez. Jó-jó az állóképességi edzés, de pulzuskövetés és a kardio terhelés egyénre szabása nélkül többet árt mint használ. Nem beszélve az izommunka finomhangolásáról, a gerincterhelésről, vagy egyszerűen az órán történő üzemi balesetekről, amikor a mezei vendég mezei sportcsukával a lábán félrelép.

A preventív és wellness jellegű mozgások korát éljük, és az aerobik bizony megtűrt jelenséggé kezd átsorolódni. Megnézhetjük a fitnesstermek órakínálatát: elvétve találunk újgenerációs aerobik vagy stepaerobik órát, az aerobik edzők átlépezik magukat újfajta mozgásformákra (rengeteg aerobik exedző fordult meg nálam Pilates oktatóképzésben...), így múlik el biza a világ dicsősége. Azért kíváncsi leszek, hoz-e valami újat az aerobikban is az új évezred, vagy temethetjük a tömegeket megmozgató fitnessirányzatok egyeduralmát.

Ja, és hogy én? Aerobikoztam egy időben, mint mindenki más, remek feeling volt, hogy én most őőőőőrületes tempóban nyomom, és bírom, és igeeeen, leszámítva azt az apróságot, hogy soha a legkevesebb érzékem sem volt a koreográfiához, és úgy a negyvenedik perc tájékán sikerült először hiba nélkül végigcsinálni az aktuális kűrt. De amint lehetett, lecseréltem a callaneticsre, és emiatt egyszer majdnem nyertem is egy pizzát: ezt a sztorit majd máskor mesélem el.

Szólj hozzá

vélemény fitness aerobik