2010. aug 22.

Beleszólni vagy nem beleszólni?

írta: Szöszkeboszi
Beleszólni vagy nem beleszólni?

Minden munka bizonyos fokú szakmai ártalommal jár. Ha az ember lánya edző, és "hivatalos" minőségében keresik fel, a határok világosak. Aki az órámra jön, az elfogadja, hogy instruálok, rászólok, javítok. Aki tanácsot kér, az meghallgat, elmondom, visszakérdez, elmagyarázom, vitatkozik, nem hagyom rá. Na de mi a teendő "civilben"? Ha járok az utcán, vagy edzeni megyek a terembe, nem tudom kikapcsolni az agyamat, de nehéz megállapítani, mikor lehet kérés nélkül beleszólni más dolgába.

Oké, nem állítok le minden betonon futót, hogy rögtönzött anatómia előadást tartsak. De például mi a helyzet az edzőteremben? Oda az emberek azért járnak, hogy sportoljanak (ööö... többé-kevésbé....) Az edzőterembe járók jelentős hányada legalább annyira tart az edzőtől, mint a fogorvostól, persze egy részük látszólag magabiztosan nyomja az aktuális adagját, másokról lerí a bizonytalanság. A l'art pour l'art edzésterv a kisebbik baj, a helytelen gép/testhasználat a nagyobbik. És itt rögtön kettős ellenállásba ütközöm, hiszen nem én vagyok a teremedző, szóval megsértem az ő felségterületét; meg nem én vagyok a vendég edzője, szóval valószínűleg a frászt hozom rá (mármint a vendégre). Elég kevés ember bírja a segítő szándékú kritikát, pláne ha kéretlen belekotyogás formájában történik, szóval összességében még mindig elég bizonytalan vagyok a kérdésben.

A jelenlegi általános hozzáállásom az, hogy a be nem avatkozás elvét követem, kivéve, ha valaki közvetlenül a saját fizikai egészségét veszélyezteti - volt már olyan hölgyemény, akihez odarohantam, mert vagy egy térd- vagy egy bokaficamot vizionáltam neki egy percen belül -, de ma például valaki (vélelmezhetően) hasizom kompresszió céljából művelt olyat, ami leginkább egy hátán kapálózó rovarra hasonlított, és igen, furdal a lelkiismeret, de 12x8 farizomból tolásnyi időt töprengtem rajta, és a fenti meggondolásokból nem mentem oda kijavítani. (Gyenge mentség, de végülis ha azt nézzük, a hasizom összehúzódása megtörtént...)

Persze, nem szeretném általánosságban ráhúzni a vizes lepedőt a teremedzőkre sem - tudjátok, akiknek a dolga az ott lézengéstől a felügyeleten át a szervezett segítségig terjed -, mert létezhet belőlük lelkiismeretes darab is, aki odamegy a vendéghez, ha az valamit rosszul csinál (és nem nekem kell). Hozzáteszem, ilyenből van a kevesebb: aki mondjuk a Terem Mitch Buchananje, az is inkább a súlyemelgető részleg környékén szeparálja el magát a teljes közönségtől - értem én, hogy ott van a közvetlenebb sérülésveszély, de ez nem mentség. Meg persze találunk olyat is, akinek csak a fizető kliens a jó parti, hát ezt inkább nem kommentálom.

Visszatérve a fő kérdésre: lehet valaki amúgy edző, civilben nem edző? Odamehetek belső indíttatásra valakihez, vagy mindenkinek a saját élete, saját kényelme, saját belátása? Szabad megszabadítani egy kocafitnessest a komfortérzetétől azzal, hogy rászólok, hogyan kell hatásosabban? ... Vagy innen már csak egy lépés az, hogy a túlsúlyos ismerőst felkérés nélkül elkezdjem kapacitálni a testmozgásra és életmódváltásra...? Beleszólni vagy nem beleszólni? Kifejezetten kérem, hogy osszátok meg a véleményeteket kommentben. (Oké, paranoid a bloghu és regisztrálni kell, de csak 1 perc, léccilécci.)

Szólj hozzá

vélemény fitness edzőlét